PortálEurovízió Wikipédia

Ajánlott előadó

Jamala (hivatalos nevén: Szuszana Alimivna Dzsamalagyinova; ukrán írással: Сусана Алімівна Джамаладінова, krími tatár írással: Susana Camaladinova) (Os, Szovjetunió (ma Kirgizisztán), 1983. augusztus 27. –) krími tatár és örmény származású ukrajnai énekesnő, a 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál győztese. Személyében először győzött az Eurovíziós Dalfesztiválon muszlim énekes. Az 1944 című háborúellenes dalban Jamala a saját ükanyjának a történetét meséli el, akit nácinak bélyegeztek a szovjetek, és több ezer krími tatárral Közép-Ázsiába telepítettek ki. Ott rengetegen meghaltak, a túlélők és utódaik csak 1989-ben térhettek haza a Krím félszigetre.

Jamala az anyanyelvi szinten beszél oroszul, s folyékonyan ukránul, amit fiatalként tanult. Bár krími tatárul írt néhány dalt, nem beszéli gördülékenyen a nyelvet. Kora gyermekkora óta érdeklődik a zene iránt. Kilencéves korában készítette az első szakmai felvételt, elénekelve 12 krími tatár népdalt. Belépett a szimferopoli zenekollégiumba, majd később az Operaház énekesnője lett, majd a Csajkovszkij Nemzeti Zeneakadémián szerzett diplomát, bár kedvelte a popzenei karriert. 2011 elején részt vett az ukrán eurovíziós nemzeti válogatóban a 2011-es Eurovíziós Dalfesztiválra, a Smile című dallal. A dal népszerű volt, sikerült a verseny döntőjében a legjobb háromban végzenie, viszont nem nyerte meg a válogatót.

A 2016-os Eurovíziós Dalfesztiválon aratott győzelme után az ukrán elnök, Petro Porosenko átadta neki az „Ukrajna nemzeti művésze” címet.

Bővebben Jamaláról…Ajánlott ország
Horvátország eddig huszonhat alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon. A horvát műsorsugárzó a Hrvatska radiotelevizija, amely 1993-ban lett tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1993-ban csatlakozott a versenyhez. 1961 és 1991 között Jugoszlávia tagállamaként vett részt. A tagállamok közül Horvátország volt a legsikeresebb: a 27 jugoszláv indulóból 13 horvát volt, és az ország egyetlen győzelmét is ők érték el 1989-ben.

Horvátország 1993-ban debütált független országként. Málta és Svédország mellett az egyetlen ország, amely 1993 és 2003 között, amikor érvényben volt a kieséses szabály, egyszer sem kényszerült kihagyni a versenyt. 2005-ben 11.-ek lettek, így a következő évben nem kellett részt venniük az elődöntőben. Abban az évben 12. helyen végeztek, csakúgy, mint 2004-ben. Emellett 2008-ban 21., 2009-ben pedig 18. helyen zárták a versenyt. 2014-ben huszonegy év folyamatos versenyzés után, pénzügyi problémák és az utóbbi évek rossz eredményei miatt nem vett részt a koppenhágai versenyen, azonban 2016-ban bejelentették, hogy visszatérnek.

Ebben az évben be is jutottak a döntőbe, és a huszonharmadik helyen végeztek. 2017-ben is továbbjutottak, és akkor tizenharmadikok lettek. A következő két évben ismét nem sikerült kvalifikálni magukat a döntőbe, majd 2021-ben sem jutottak tovább.

Bővebben Horvátországról…